A 2006-os WSOP-ről, valamint a győztes pénzdíjának további sorsáról korábban beszámoltunk, most van egy újabb botrányos fejlemény. A lényeg röviden az, hogy a final table-n, ahol értelemszerűen az addig kiesettek összes zsetonja ott kell, hogy legyen, mintegy kétmillióval több zseton volt, mint az az indulók számából következne: a "legálisan" forgalomban lévő 88,730 ezer helyett 90,140 ezer zsetonon osztozkodtak a játékosok.

Ha akarsz a zavarosban turkálni, klikk a továbbra...

A rendszeres szerdai pókerekről már írtam, most még egy saját megoldást megosztok, hátha valaki tudja alkalmazni.

Mikor elkezdtünk szerdánként játszani, még elég kezdők voltunk, de azt már mindenki tudta akkor is, hogy nagy pókerbajnokok vagyunk, és hamarosan egymásnak veszünk a hatalmas nyereményeinkből házat és rabszolgákat. Azt is tudtuk, hogy az elismertséghez és gazdagsághoz az út a tournamenteken keresztül vezet. Ezért kézenfekvő volt, hogy az első Budapest Poker Openre is benevezünk. De itt kezdődtek a nehézségek.

Szeretnék szervezni egy kísérleti online pókert veletek, a blog olvasóival, de teljesen tanácstalan vagyok, hogy milyet és mikor, úgyhogy akit érdekelne, attól szükségem lenne feedbackre. A játék fókuszában mindenképpen a sportteljesítmény lenne, nem 1000$ NL-re tervezem. Ha sikeres lesz, akár rendszeres bajnokság vagy cashgame is lehet belőle.

Az egyik legfontosabb dolog, ami  a jó pókereseket megkülönbözteti a rosszaktól, a képesség a változatos játékstílusra. Fontos, hogy tudjunk feszesen majd lazán játszani, és hogy ugyanazokat a lapokat különbözőképpen tudjuk megjátszani, különben kiismerhetővé, nyitott könyvvé válunk. Persze az is fontos, hogy ne csak úgy változtassunk, hanem tudjuk azt is, hogy miért és mikor érdemes.

Kezdetben mindenki az otthoni römikártyával pókerezik, főleg gyufaszálban, fogpiszkálóban, de szélsőséges esetben akár mogyoróban is. Aztán idővel jön az, hogy a baráti pókerre valaki vesz párszáz forintért egy pakli kártyát, de az még hamar, általában a legrosszabb pillanatban, tönkremegy. De milyen kártyát vegyünk, ha már látszik, hogy hosszabb távban kell/lehet gondolkoznunk? A zseton után most jöjjön a kártya.

A dolog súlya miatt továbbra is névtelenséget kérő, a Korda-információkat a blog.hu részére szállító önzetlen informátorunk nemrég egy Klárika pókerkommentátori karrierjét firtató cikkel lepett meg minket. Mi, ahogy kérte, név nélkül adjuk közre.

Todd Brunson egy rosszul megjátszott handjéről már volt szó, most itt egy másik, amit végül megnyert, de nem feltétlenül játszott meg jól. Mondjuk rosszul sem. Vagyis nem tudom, hogy van-e értelme minden parti esetében ezeknek a kategóriáknak, a póker - ezen a szinten különösen - inkább művészet, mint egzakt tudomány, különös tekintettel a NL Holdemre.

A badbeatek mesélése a pókeres szubkultúra egyik fontos ismertetőjegye. Aki volt már pókerversenyen, biztos hallott olyat, amikor egymást felületesen ismerő emberek licitálnak egymásra, kinek van durvább badbeat sztorija.

Reklám ismét, ezúttal a pozíció fontosságával próbálnak meg eladni terméket. Lelkük rajta.

Már volt szó a Jamie Gold és Bruce Crispin Leyser között, a WSOP Main Event megnyeréséért járó pénzdíj feléről, 6 millió dollárról szóló jogvitáról. Mai hír, hogy a felek végül peren kívül megegyeztek.

A peren kívüli egyezség részleteiről sehol nem jelent meg semmi, ígyhát egyelőre csak találgatni lehet. Érdekelne, hogy ki mit tippel, mennyit kapott Leyser (fogadás, csak tét és oddsok nélkül), tudva azt, hogy az AP szerint Leyser elég jó eséllyel megkapta volna a 6 milliót, ha bíróság dönt az ügyben. Én 4 millióra teszem.

[Köszi greffi!]

Elkerülhetetlen volt, hogy legyen erről a filmről egy poszt.

A Pókerarcok a pókereseknek azt jelenti, amit a Winnettou vagy a legkisebb királyfi a gyerekek számára. Habár nem az évszázad filmje, kötelező irodalom, a kollektív pókerlélek kialakulásának fontos állomása. Ebben a filmben pontosan benne van, hogy mi mozgatja a pókerfüggőket.

John Malkovich elképesztően jó, mint mindig, Famke Janssen jó csaj, mint mindig, Edward Norton és John Turturro szintén jók, Matt Damon meg ebben a filmben messze nem olyan nyálas, mint ami a fizimiskájából következne. És mivel vele kell azonosulni, ez hasznos dolog.

Az apropó pedig az, hogy jövő szerdán, február 14-én 23:50-kor lesz a TV2-n. Én ugyan szerda este pókerezni fogok, de már láttam a filmet, továbbá szerencsére ma már több megoldás is létezik arra, hogy ne kelljen egy filmet fix időben nézni.

És ha már klisé film, akkor álljon itt a híres idézet is, amit azok is ismernek, akik még sosem pókereztek:

Here's the thing: if you can't spot the sucker in your first half hour at the table, then you are the sucker.

A thepokerbay.org egy regisztrációhoz kötött bittorrent tracker. Aki tudja, mi az, annak nem mondom el, aki nem tudja, annak pedig mondja el a Wikipedia:

A BitTorrent tracker is a server which assists in the communication between peers using the BitTorrent protocol. It is also, in the absence of extensions to the original protocol, the only major critical point, as clients are required to communicate with the tracker to initiate downloads.

Tehát a tracker az, ami tudja, hogy mi a választék, és hogy éppen mit töltenek le és/vagy fel. A thepokerbay.org egy tematikus torrent-tracker, az a speciális benne, hogy itt csak pókerrel kapcsolatos file-okat lehet keresni és letölteni. Ez azt is jelenti, hogy a keresés sokkal egyszerűbb, és a találati lista nincs tele annyi szeméttel, mint egy általános trackeren, továbbá a fent lévő anyagok is jóval megbízhatóbbak, hiszen nem mindenki tehet fel anyagokat, csak az adminok által feljogosítottak.

A használat egyszerű: regisztrálni kell a thepokerbay.org weboldalon, majd a keresőben kiválasztott torrent fájlokat berakni egy torrent kliensbe (ajánlom az Azureust, de mindenki izlése szerint), és már jön is le a cuccos. A weboldalon felhívják a figyelmet arra, hogy mivel ez egy közösség, ezért aki letölt, az osszon is meg fájlokat. A rendszer folyamatosan figyeli a fel- és letöltés arányát (ratio), és aki aránytalanul keveset oszt meg, és közben sokat tölt le, azt extrém helyzetben ki is tiltják.

De a bannolástól függetlenül is, ha használod, használd fair módon!

Az Annie Hall egyik nagy mondása (de lehet, hogy a Hanna és nővérei???), hogy "Aki tudja, csinálja, aki nem, az tanítja. És aki tanítani sem tudja, abból lesz a tornatanár". Ez a csávó a tanítás mellett döntött, helyesen.

Na ez az igazi horror. A 2005-ös WSOP-n történt a pro Sam Farha és az amatör pókeres, ám ismert színész Oliver Hudson között. De nem simán csak egy parti, ez volt az legelső leosztás. Tehát befizettek 10.000 dollárt, és leültek a helyükre azzal a tudattal, hogy ha minden jól megy, itt fognak ücsörögni egy héten át. De a parti végén az egyiküknek rá kellett döbbennie, hogy szabad az egész hete. Végülis win-win.

A partypoker.com reklámja, úgy rémlik, hogy volt jobb is ebben a sorozatban, de most ezt találtam.

Akik otthoni pókerre adják a fejüket, általában aprópénzzel kezdik, aztán amikor sokadszor érzik elviselhetetlennek a koszt és az undorító fémszagot, ami még több kézmosás után is megmarad, beadják a derekukat, és vesznek egy zsetonkészletet. Néhány jótanács azoknak, akik még a zsetonvásárlás előtti fázisban vannak.

Onlinepókeren számomra a legjövedelmezőbb esték a szombatok szoktak lenni. Ilyenkor a legtöbb terem tele van szerencselovagokkal, akik inkább csak szórakozni akarnak, kockázatosan játszanak, húzólapokkal bármit megadnak, és ezért általában veszítenek.

Ma éjjel is beültem cashgame-ezni, és egy és negyed óra alatt buktam több mint két beülőt. Pedig úgy rémlett, hogy nem hibáztam. Aztán elkezdtem böngészni a handhistoryt, és meg kellett változtatnom a véleményemet. Amellett, hogy többször jöttek ki szerencsétlenül a dolgok, sokat is hibáztam. Nagyon sokat.

Miközben mentem végig azon, hogy mikor mit csináltam, összeszorult a gyomrom. Rájöttem, hogy nagypofájúan játszottam. Visszaemlékeztem, hogy sokszor lenéztem az asztalnál ülőket. Úgy éreztem, hogy én abból a bizonyos potból ki tudom őket blöffölni, hogy meglepő megoldásokkal ki tudom őket játszani, és csak azért, mert ők - ellentétben velem - bénák. De nem tudtam. Sőt. utólag nézve a játékom alapján számukra őrültnek tűnhettem, aki túl sok potban játszik és túl sokat blöfföl. Nem agresszívan játszottam, hanem koncepció és tudatosság nélkül. Többször adtam meg vesztes helyzetben riveren emelést, nem tudtam dobni, mentem előre középső párral nyilvánvalóan vert helyzetben, nem beszélve arról, hogy nem vettem figyelembe, hogy éjjel 1:15-kor kezdtem csak játszani, amikor az igazi halak már alszanak. És én lettem a hal. A table image-em nem hogy gyenge volt, de olyan kínosan bénának látszhattam, hogy nem is akarok rá gondolni, mert tudom, hogy hasonló emberek mellé milyen jegyzeteket szoktam írni. Az egész szánalmas volt, na.

Szerencsére annyi rutinom már van (mert már persze történt velem ilyen), hogy két beülő után abba tudtam hagyni, és átmentem Sit and Gozni másik terembe, különösebb eredmény nélkül (0+ lett a vége), de egy füstölgő játékostól ez nem kis eredmény (amúgy utána már nem füstöltem, sőt közben sem, csak szarul játszottam).

A szombati játékosállomány általában gyenge, ezért egy kicsit máshogy kell hozzájuk állni. De lenézni nem szabad őket. Ha az egó átveszi az irányítást, abból duplán nehéz kiszállni: észrevenni is nehéz, és mire az ember észrevenné, már valószínüleg vesztett annyit, hogy nem tiszta a tudata, tiltre kerül, és akkor azért nem tud könnyen kikerülni a spirálból. (De mondom, ebben szerintem jó vagyok, nagyon ritkán kerülök tiltre, vagy játszom egóból. A mát kivéve...) Az eszem mindig tudta, hogy aki az egóját nem képes félretenni, az bukó játékos, egyszerűen azért, mert minél távolabb kerül valaki a racionális döntéstől, hosszú távon annál kevésbé lesz nyerő, pontosabban annál inkább bukó lesz. Csak más ezt tudni, és más ezt játék közben, vagy adott esetben utána felismerni és elemezni. Ez így jóval drágább volt.

A youtube-on az egyik legnagyobb videófeltöltő póker témában egy 81Makka81 nevű user volt. Itt a blogon, és a jövőbeni bejegyzéseimhez gyűjtött bookmarkjaim között is elég sok általa felrakott videó volt. Hát a youtube ma letiltotta a több mint ezer videót tartalmazó accountját (megMakkant), és erre a sorsra jutott néhány más hardcore póker uploader is.

Ez a gyakorlatban a következőket jelenti:

1. A blogon levő jópár videó meghalt. Sajnálom, de nem megyek végig rajtuk, itt szólok az összes miatt.
   
2. A youtube tökét szorongató jogtulajdonosok miatt ez hosszú távon is gondot okozhat majd pókervideók ügyében.
3. Emiatt a legegyszerűbb valószínűleg az lesz, ha magyar videómegosztót választunk a beágyazandó videkhez. Ezt még átgondoljuk.
4. És mostantól több videót kell kivágnom, feltöltenem, és megvárnom, hogy legenerálódjon a flashes videó, hogy beágyazhassam. Ezt pedig utálom, és tetszett, hogy a piszkos munkát sokszor elvégezték előttem, és csak egészen ritka (3-4) esetben kellett mindezt nekem megtennem.
5. Picsába.

Másfél éve kezdtem pókerezni, és majdnem az elejétől kezdve ugyanazzal a társasággal, ugyanott, minden szerda este játszunk. Emellett 1-2 hetes időközönként van extra póker is, persze ugyanazokkal, maximum nem ugyanott. Ekkora elkötelezettséggel és rendszerességgel a gyerekkori sporton kívül soha nem csináltam semmit, és így van ez a többieknél is. Mostanra minimális a fluktuáció, szinte senki nem kerül ki, és mivel elegen vagyunk, be is csak kivételes esetekben. Ennek az egyetlen komoly hátulütője az, hogy mivel nem bővül a társaság, egymás pénzét kell elvennünk, ami egyre nehezebb feladat, míg a ritkán járó, kevesebb tapasztalattal rendelkező "külsősök" jóval több pénzt hagytak ott. Az előnye viszont kézenfekvő: színvonalas asztalnál, élvezhető módon, nem kezdők ellen lehet játszani.

Esténként először Sit and Go-t, tehát egyasztalos turnamentet játszunk, ahol az elején mindenki egyforma zsetonmennyiséggel indul, és a játék kiesésre megy, egészen addig, amíg egyvalakinél nem lesz az összes zseton. A vakokat időre emeljük. Mivel általában teli asztalokon, 10 indulóval kezdünk, a győztes a nevezési díjak felét, a második 30 %-ot, a harmadik 20%-ot nyer. A játék elég jó, komoly dinamikája van, hiszen a vakok emelkedésével, valamint a játékosok számának csökkenésével folyamatosan változtatni kell a játékstíluson, és mivel nincs második esély, nem nagyon szabad hibázni sem. Elég jó játék, megvan benne a "legyőzni egymást" vágya, a sokrésztvevős játékok társasági hangulata, és a pókerben nélkülözhetetlen pénzelem, ami fontos a kockázatvállalás és a motiváció (az érem két oldala - double meaning, és ettől gyönyörű allegória) szempontjából egyaránt.

Ahogy a kiesők elérik a kritikus tömeget (3-4-5 ember), a szomszéd asztalon elkezdődik a cashgame (készpénzes játék, rebuy), ahol fix vakokkal és maximalizált buy-innel (beülővel) játszunk. Itt a lényeg az, hogy a partik között mindig ki lehet egészíteni a pénzünket, persze csak a limitig. Ennek a játéknak más a logikája, a vakok nyilván nem változnak, itt az újra bevásárlások, és az ezzel párhuzamosan növekvő zsetonkupacok mozgása jelenti a dinamikát. Ez az asztal posztó nélküli (prosztó), kicsit olyan, mint a szamárpad, hiszen az egyre szaporodó kiesők ülnek itt.

Ezalatt a majd másfél év alatt megtanult mindenki normálisan játszani. Vannak nyilván különbségek, de messze nem akkorák, mint az elején. Kőkemény lett az asztal, plusz kiismertük egymást, így minden este olyan sűrű dzsungelen kell átjutni, hogy elég sokszor beletörik a bicskám, és sajnos legtöbbször még badbeatekre sem tudom fogni (pedig nyilván megpróbálom). Az online Sit and Go-k ehhez képest igazi láblógatós üdülések, ahol oda sem kell figyelnem nagyon, és jóval eredményesebb vagyok (és ezt épp a szerdai pókereknek köszönhetem).

Mindezt azért írtam le, mert nagyon ajánlom minden élőpóker társaságnak. Egyszerre lehet a tournament és a cashgame skilleket fejleszteni, megérteni mindkét játék struktúráját és különbségeit.

Ha valakinek van jó pókertársasága, és megvan az elszántsága is, hogy ezt-azt elolvasson, megnézzen közvetítéseket, esetleg online pókerezzen is, szerintem viszonylag hamar (nem napok, de nem is évtizedek alatt) eljuthat oda, hogy fix nyerő játékos legyen. És akkor már csak egy blogot kell indítania, és oszthatja az észt is.

(Fotó: flickr.com)

A High Stakes Poker legutolsó (S03E03) adásából egy parti, és utána egy Woody Allan filmelemet felvonultató catfight.

Az előzményekről csak annyit, hogy pár partival ezelőtt Shaun Sheiky dobott egy 88-at, mert flop előtti visszaemelésére Matusow all-int mondott. A dobás után Matusow KJo-t (blöfföt) mutatott, és ezt követően folyamatosan szivatta Sheikyt. A parti közben (amiben nem vett részt) is azzal a pénzköteggel legyezi magát, amit Sheikytől nyert el.