Nem nagyon frissítem a blogot, gondoltam, most számot vetek ezzel, hátha az segít.
Az oka egyszerű: beleléptem életem második komolyabb bukószériájába. Úgy kezdődött, hogy pár napig nagyon sokszor lemákoltak. Nagyon sokszor. Tudom, hogy mindenkit mákolnak le, és hogy kb. mindenki úgy gondolja, hogy őt az átlagnál többször mákolják le, de ez kriminális volt (lehet, hogy csak mert benne voltam).
Aztán elkezdtem szarul játszani. Megint nyerni akartam, vissza akartam kapni a sorstól a badbeateket, az ellenfelektől meg a pénzemet. Türelmetlen lettem, nagy potokat akartam vinni, mindenkit blöffre tettem, igazán szarul, görcsösen és darabosan játszottam. És persze vesztettem. Masszívan. Egy-egy nap nem túl sokat, de 2 nap kivételével minden nap, 15 napon keresztül. Majdnem olyan volt, mint egy tilt, csak nem olyan intenzív, sokkal inkább egy lassú és alattomos érzés, hogy "tudom, hogy jobb vagyok nálad, úgyis eldobatom veled vagy elkapom a blöfföd". Mint egy benyugtatózott, zsibbasztó tilt. Napokig. És persze nem a blöfföket kaptam el, hanem belenéztem a monsterekbe, és nem dobattam, hanem beleblöfföltem a monsterekbe. Fish voltam.
Anyagi szempontból megengedhettem magamnak a rossz sorozatot, komolyan veszem a bankroll menedzsmentem, a gond inkább az, hogy nem pár este vesztettem sokat, hanem minden nap nem túl sokat, de már épp eleget ahhoz, hogy megérezzem. És tendencia lett belőle.
Az egyetlen kiutat abban láttam, hogy kicsit leállok. És hétfőn le is álltam. Valószínűleg egy-két hét elég lesz, hogy ne egy kis pondró legyek az asztalnál, akinek - hangulattól függően - túl nagy vagy éppen túl kicsi az önbizalma, de semmiképpen sem optimális.
Amikor egy este szarul megy a játék, minél hamarabb abba kell hagyni és aludni rá egyet. Amikor sok este megy szarul, az viszont nehezebb eset. Ilyenkor valószínűleg több napra is érdemes abbahagyni. Mert legyen akármilyen szigorú bankroll menedzsmentem, ha szarul játszom, el fogom veszteni a pénzem.
Hát ezért nem posztoltam mostanában. Szarul ment, és nem volt kedvem még írni is róla, ilyenkor a pókert csak egy ostoba szerencsejátéknak tartom.
És tényleg jobb lett, hogy ezt kiírtam magamból. (Körvonalazódik előttem egy új diszciplína, a blogterápia.)
Az oka egyszerű: beleléptem életem második komolyabb bukószériájába. Úgy kezdődött, hogy pár napig nagyon sokszor lemákoltak. Nagyon sokszor. Tudom, hogy mindenkit mákolnak le, és hogy kb. mindenki úgy gondolja, hogy őt az átlagnál többször mákolják le, de ez kriminális volt (lehet, hogy csak mert benne voltam).
Aztán elkezdtem szarul játszani. Megint nyerni akartam, vissza akartam kapni a sorstól a badbeateket, az ellenfelektől meg a pénzemet. Türelmetlen lettem, nagy potokat akartam vinni, mindenkit blöffre tettem, igazán szarul, görcsösen és darabosan játszottam. És persze vesztettem. Masszívan. Egy-egy nap nem túl sokat, de 2 nap kivételével minden nap, 15 napon keresztül. Majdnem olyan volt, mint egy tilt, csak nem olyan intenzív, sokkal inkább egy lassú és alattomos érzés, hogy "tudom, hogy jobb vagyok nálad, úgyis eldobatom veled vagy elkapom a blöfföd". Mint egy benyugtatózott, zsibbasztó tilt. Napokig. És persze nem a blöfföket kaptam el, hanem belenéztem a monsterekbe, és nem dobattam, hanem beleblöfföltem a monsterekbe. Fish voltam.
Anyagi szempontból megengedhettem magamnak a rossz sorozatot, komolyan veszem a bankroll menedzsmentem, a gond inkább az, hogy nem pár este vesztettem sokat, hanem minden nap nem túl sokat, de már épp eleget ahhoz, hogy megérezzem. És tendencia lett belőle.
Az egyetlen kiutat abban láttam, hogy kicsit leállok. És hétfőn le is álltam. Valószínűleg egy-két hét elég lesz, hogy ne egy kis pondró legyek az asztalnál, akinek - hangulattól függően - túl nagy vagy éppen túl kicsi az önbizalma, de semmiképpen sem optimális.
Amikor egy este szarul megy a játék, minél hamarabb abba kell hagyni és aludni rá egyet. Amikor sok este megy szarul, az viszont nehezebb eset. Ilyenkor valószínűleg több napra is érdemes abbahagyni. Mert legyen akármilyen szigorú bankroll menedzsmentem, ha szarul játszom, el fogom veszteni a pénzem.
Hát ezért nem posztoltam mostanában. Szarul ment, és nem volt kedvem még írni is róla, ilyenkor a pókert csak egy ostoba szerencsejátéknak tartom.
És tényleg jobb lett, hogy ezt kiírtam magamból. (Körvonalazódik előttem egy új diszciplína, a blogterápia.)
Utolsó kommentek