Tegnap megint volt Sunday Million, és most jobban jött ki a lépés. Az elején 2 órán keresztül nem láttam A-t és nem láttam párokat, csak egy 22-t, amit flop után eldobtam. Néha K7, Q9 típusu lapokkal megpróbáltam vakot védeni, vagy vakot lopni, de ritkán ment. Szóval szomorú volt az eleje. Már 7.000 alatt jártam elég magas vakoknál (10.000 induló zseton), de egy checkraise blöffel nyertem egy - nekem - nagy potot, majd kaptam egy JJ-t, amivel egy raise után all-inre mentem, persze AA ellen, de jött a J és dupláztam.

Utána végre elkezdtem lapokat kapni, nőtt a stackem, egyre agresszívabban tudtam játszani, el tudtam szórni jól irányzott blöfföket és félblöfföket, a saját játékomat tudtam végre játszani. Tudtam, hogy ki akar vakot lopni, ki az, aki nem dob semmit és ezért lappal kell megverni, és ki van beszarva. Aztán jött egy hidegzuhany, AKo-val emeltem flop előtt, egy shortstack (kb. fél stackem) all-inre ment, amit megadtam, mutatott egy AKs-t és persze flöse lett. De szerencsére 2-3 handen belül visszajött (már nem emlékszem, hogy mivel, de mintha AJ flopolt két pár lett volna).

Közben 2-szer is átültettek másik asztalhoz (egész este 5 vagy 6 asztalnál ültem, ami nem volt túl jó), az egyiknek örültem, a másiknak nem. Érdekes, hogy az egyik asztal nagyon béna volt, és onnan akartam elülni, a másik viszont vegyes volt, az meg tetszett. (Erről van is egy elméletem: szerintem sokkal nehezebb CSAK gyenge játékosok ellen játszani, mert kevés dologból lehet readelni, míg egy vegyes asztalnál legalább pár ember cselekedete mögött racionális okokat lehet /megpróbálni/ felfedezni.)

Sikerült folyamatosan növelni a zsetonjaimat, aztán ugrottam egy nagyot, mikor JTo-val cut-off-ról negyedikként limpeltem (talán ha 3-4 alkalommal limpeltem az egész verseny 430 handje alatt). A flop AK7 volt, és mindenki körbepasszolta (ingyenlap), a turn-re pedig érkezett egy Q, amivel nálam lett a nut, és mire hozzám ért a licit, már volt egy raise és egy allin, amit én boldogan megadtam (a raiser-nek kevesebbje volt, mint az all-inen lévőnek) csakúgy, mint az eredeti emelő, az egyiknél Q7, a másiknál A2 (!!! ő volt a harmadik megadó!!!) volt, és enyém lett az óriáspot.

Ezt követően - megint új asztalnál - QQ-val nagyvakból körbefold után kisvak emelését csak megadtam, és flopon elpasszoltam a flopolt setemet, amire ő turnön all-inre ment, óriási overbet is volt, nem értettem, de persze megadtam, mert nálam volt a nut, mutatott egy középső párt, így dupláztam. Ő volt amúgy az asztalnál a chipleader, de innentől én lettem az, ő meg tiltre került. Egy körrel később QJs-ot kaptam buttonról, ő emelt 3 nagyvakot, azt megadtam, kettesben maradtunk, flop Q66, ő egy nagy overbet (kb. pot duplája) all-in, én meg kezdhettem törni a fejem, értelemszerűen nem voltam boldog a J kickerrel, de végül arra jutottam, hogy még ha jó játékos is, aki képes blöffnek álcázni az AQ-ját vagy 6-osát, az utolsó egy kör (emelt 5-ször flop előtt, többször check- és reraiselt, vagyis csapkodott, mint egy durcás gyerek), na meg a QQ-s hand alapján sokkal nagyobb esélyét láttam annak, hogy blöfföl, vagy legalábbis nem monsterrel ül ött, így megadtam, és Q2-t fordított, ami elég megnyugtató volt, mert csak runner runner 2-esek menthették meg. Mikor turnön megérkezett az első, a szívem megállt egy pillanatra, de az irreleváns rivertől meg örömtáncokat lejtettem, ezzel ugyanis lebontottam a CL-t, és benne voltam az első 40-ben.

Pár leosztással később középső pozícióban kaptam egy AA-t, és megtörtént az újabb csoda, az, amiről mindenki álmodik, aki valaha holdemezett: mire hozzám ért a licit, volt egy raise és egy reraise, erre toltam egy all-int, amit a reraiser AK-val megadott, így megint egy hatalmas potot nyertem, és már 20-ban voltam.

Innentől sokmindenre nem emlékszem, csak arra, hogy emelésekre allineket kaptam a pofámba, amire általában dobnom kellett, továbbá beleszaladtam egy shortstack AA-jába KQ-val (irreleváns flopon). A legtöbb potot showdown nélkül nyertem, de ez normális egy verseny késői szakaszában, viszuont nem tudtam érdemben növelni a zsetonjaim számát, miközben a többiek meg igen, mert estek ki folyamatosan az emberek. Itt sokminden összefolyik az emlékeimben, de tény, hogy lefogytam kicsit, illetve a többiek jöttek fel, és mikor már csak 66-an voltunk, két leosztásban elvesztettem 2 coinflipet és kiestem.

A buborék körül (1080 ember) eldöntöttem, hogy nem óvatoskodni akarok, és menni felfelé lassan a fizetési létrán, várni, hogy újabb 100 kieső után még jöjjön 1-200 dollár, hanem inkább nagyobb kockázatokat vállalva nagy pénzt szeretnék nyerni. Ezért aztán hiperagresszívan tudtam játszani. Vakomra emelésekre sokat reraise-eltem, ha gyengeséget éreztem, odacsaptam, pozícióból sokat emeltem, stb (ahogy egyébként magas vakoknál játszani is kell). És mivel elég sokan inkább a tuti pénzre mentek, nagyon sokszor működött is. Ha a végén a 2 coinflipet, vagy legalább a nagyobbat (AQ vs JJ) megnyerem, bármi lehetett volna. Így viszont elég szomorú voltam, és csak másnap esett le, hogy azért 66. lettem 6800-ból, nyertem 2.000 dollárt, és hogy ugyan a múlt heti Sunday Million-on bemutatott óriási hibám után azt gondoltam, hogy lehet, hogy legközelebb hónapok múlva leszek csak a közelében nagy pénznek, rögtön a következőn sikerült még közelebb jutni.

Igaz, hogy kettőből egy coinflip megnyerése nem kiesést, hanem óriási előrelépést jelentett volna, de az is igaz, hogy ha az elején nem mákolok AA ellen JJ-vel, akkor meg nincs most miről írnom. Szóval nem panaszkodom. Azt meg meg kell szokni, hogy a pókerversenyeken egy ember kivételével mindenki kiesik.

Remélem, folyt. köv.