Para-Kovács Imrével a blog kapcsán ismerkedtem meg. Lejött egyszer hozzánk játszani, és ott megbeszéltük, hogy a 20 ezres Tropicana versenyre is lenézünk együtt. Ez a múlt héten nekem nem jött össze, de most kalandosan ugyan, de sikerült időre leérnem. És jó, hogy leértem. Nem akarom lelőni, hogy a 60 indulóból hányadik lett Para, és hányadik én, de annyit elárulhatok, hogy a két helyezés összege nem haladja meg a 3-at.
Update: közben Imre is posztolt egyet a tegnap estéről.
Update: közben Imre is posztolt egyet a tegnap estéről.
Ha érdekelnek a szaftos részletek, klikk a továbbra...
A Tropicana legolcsóbb tornáját elég sok és elég sokféle játékos megengedheti (vagy legalábbis megengedi) magának. Ezért az első pár vakszintet úgy kell elképzelni, mint egy durva dzsungelharcot, vagy méginkább egy derítő ürítését. Az ember turkálgat néha a zavarosban, de a legfontosabb, hogy ha fröccsen, félre tudjon ugrani. Ilyenkor még nem ritkák a K7-tel megadott preflop allinek, J3-mal flopolt 3-as párral izmos emelések megadása egészen riverig AQ863-as board mellett (majd persze fejcsóválás, hogy nem volt szerencséje), stb. Nem egy asztalnál ültünk, úgyhogy csak annyit tudtam Paráról (és magamról), hogy átlag fölött maradtunk mindketten, és sikerült megúszni a kritikus szakaszt. Néhány hal hazament, néhány megerősödött, de egyre magasabb volt a színvonal, és egyre feszesebbek és rafkósabbak a játékosok.
Nem akarom túl hosszúra nyújtani, de túléltem 2 badbeatet (az egyik, már a final table előtt nem sokkal, nagyon fájt: preflop allint mondott UTG-ből egy nem eléggé short-stack, amit QQ-val megadtam, JTo-t mutatott, majd sora lett riveren, ezzel megfelezte a zsetonkupacomat), elvesztettem egy coinflipet (kézbepár vs. két magasabb lap), de sikerült valahogy visszatornáznom magam. A legelején 10 ezer induló zsetonból felmentem 16 ezerre, voltam lent 5 ezernél (akkor még úgy 40-en lehettünk és egy másik QQ-mat kalapálták el), de visszajöttem. És nem sokkal ezután a final table-ön találtam magam. És Imrét.
Imre szintén hullámzott, a fröcskölő trutyiból ő is kimaradt, utána ő is shortstack lett, de szintén sikerült visszatérnie az egészségesek közé (egylapos flöss riveren Q3-mal), sőt 2-szer lehúzta a chipleadert, majd az utolsó összeülés után átvette a vezetést. Az ezután következő, szerintem döntő partiját le kell írnom: az asztalnál addigra második, ettől elég ideges arc 3/6 ezres vakoknál (összesen 600 ezer zseton volt 9 embernél, tehát elég rulettszerű a játék már) megad flop előtt, Imre kisvakból (!!!) emel 16 ezerig (addigra mutatott már 1-2 határeset kezet, amivel emelgetett, vakot lopni akart, és mivel nem sikerült lopnia, megnyerte a showdownt vele, amitől kezdte őt mindenki utálni, amire Imre ügyesen rá is játszott), nagyvak dob, volt chipleader megadja. Flop: 47T (a T tizest jelent), Imre gondolkozás nélkül allin (38 ezres potra kb. 140 ezret emel), volt CL habozás nélkül, kicsit diadalittasan betolja a maradék 90 ezrét. Na ki mire teszi Imrét? Én itt JJ-re raktam, de 74o-t mutatott! Volt chipleader AT-vel adta meg az óriási overbetet, ami eléggé megkérdőjelezhető, de ne felejtsük el, hogy kb. 15 perccel előtte ő ült ott 150-200 ezer zsetonnal, és tilten volt, utálta nagyon Parát, aki belepiszkított a levesébe (szép kép ez a derítős hasonlat után), hetedik helyen, pénz nélkül végzett. Ezzel Imre nagyon megerősödött, a zsetonok kb. fele már nála volt, és ahogy kell, osztotta a többieket (nehezteltem is, mikor ráemelt a vakomra).
2-3-szor egymásba akadtunk, egyszer én, egyszer ő vitte el a viszonylag nagy potot. Mire hatan voltunk, nálam kb. 100 ezer, Imrénél 300 ezer körüli összeg volt, a többiek osztoztak a maradék 200 ezren (én itt még csak harmadik voltam) és nem kellett sok ahhoz, hogy hármasban maradjunk, ahol is A9-cel beleszaladtam egy flopolt K-ba, de riveren megérkezett az A-m, és kiejtettem az addigra shortstack (kb. 40 ezer az én 160 ezremmel szemben) harmadik helyezettet. Összességében addig a versenyen Imrének is párszor (egylapos flöss kétszer riveren, néhány coinflip, flopolt 2 pár 47o-val), nekem is két döntő pillanatban volt mázlim (az egyik ez, a másik nem is mázli, csak coinflip volt, egy KQ vs 77 , ahol érkezett a K és a Q, és eltehettem a limpelők és a megadott all-inem miatt óriásira hízott potot).
A heads upról nem tudok sokat írni, összesen 5-6 leosztás volt. (600 ezer zsetonnál 8/16 ezres vakok) Para használta a zsetonkupacából származó erejét, emelgetett, visszaemelgetett. Egyszer gyengére tettem a visszaemelését, mondtam egy allint Q2-vel, megadta K3-mal (!!!), és mivel nem történt semmi, megnyerte.
Ez egy elég szép történet (bár vagányabb lett volna megnyernem), mindketten negyedszer voltunk a Tropicanában, mindkettőnknek ez volt az első pénzes helye, nem panaszkodhatunk. Volt szerencsénk mindkettőnknek többször is, de anélkül nem lehet 58 ember zsetonját elvenni. Viszont visszanézve nem hoztam rossz döntéseket, maximum 1-2 határeset helyzetben kellett döntenem, és nem biztos, hogy a hosszú távon jó megoldást választottam (Pl. feszes, jó játékos ellen nem illeszkedő flopon A magassal visszaemeltem az izmos emelésére, amit ő megadott egy az asztalnál magasabb kézbepárral /QQ, és azért nem tolt rám allint, mert addigra nagyon feszes volt a table image-em/, de turnön jött az A, amire all-int mondott, hiszen épp a reraise miatt nem tett A-ra, és kis gondolkozás után a megadás mellett döntöttem - utólag helyesen.), de nyilván az intuíciónak, a testbeszédnek, a korábbi leosztásoknak is volt szerepük az ilyen döntésekben, úgyhogy nehéz utólag 100%-osan kielemeznem.
A Big Guy Trip tehát folytatódott, ma 58 hüledező nézője volt az előadásnak. Szerencsére én már láttam egy felvonást, ezért nem lepődtem meg semmin, így másodiknak sikerült beérnem. Utólag tényleg úgy érzem magam, mintha egy dzsungelharcon lennék túl. Mert az is volt.
Nem akarom túl hosszúra nyújtani, de túléltem 2 badbeatet (az egyik, már a final table előtt nem sokkal, nagyon fájt: preflop allint mondott UTG-ből egy nem eléggé short-stack, amit QQ-val megadtam, JTo-t mutatott, majd sora lett riveren, ezzel megfelezte a zsetonkupacomat), elvesztettem egy coinflipet (kézbepár vs. két magasabb lap), de sikerült valahogy visszatornáznom magam. A legelején 10 ezer induló zsetonból felmentem 16 ezerre, voltam lent 5 ezernél (akkor még úgy 40-en lehettünk és egy másik QQ-mat kalapálták el), de visszajöttem. És nem sokkal ezután a final table-ön találtam magam. És Imrét.
Imre szintén hullámzott, a fröcskölő trutyiból ő is kimaradt, utána ő is shortstack lett, de szintén sikerült visszatérnie az egészségesek közé (egylapos flöss riveren Q3-mal), sőt 2-szer lehúzta a chipleadert, majd az utolsó összeülés után átvette a vezetést. Az ezután következő, szerintem döntő partiját le kell írnom: az asztalnál addigra második, ettől elég ideges arc 3/6 ezres vakoknál (összesen 600 ezer zseton volt 9 embernél, tehát elég rulettszerű a játék már) megad flop előtt, Imre kisvakból (!!!) emel 16 ezerig (addigra mutatott már 1-2 határeset kezet, amivel emelgetett, vakot lopni akart, és mivel nem sikerült lopnia, megnyerte a showdownt vele, amitől kezdte őt mindenki utálni, amire Imre ügyesen rá is játszott), nagyvak dob, volt chipleader megadja. Flop: 47T (a T tizest jelent), Imre gondolkozás nélkül allin (38 ezres potra kb. 140 ezret emel), volt CL habozás nélkül, kicsit diadalittasan betolja a maradék 90 ezrét. Na ki mire teszi Imrét? Én itt JJ-re raktam, de 74o-t mutatott! Volt chipleader AT-vel adta meg az óriási overbetet, ami eléggé megkérdőjelezhető, de ne felejtsük el, hogy kb. 15 perccel előtte ő ült ott 150-200 ezer zsetonnal, és tilten volt, utálta nagyon Parát, aki belepiszkított a levesébe (szép kép ez a derítős hasonlat után), hetedik helyen, pénz nélkül végzett. Ezzel Imre nagyon megerősödött, a zsetonok kb. fele már nála volt, és ahogy kell, osztotta a többieket (nehezteltem is, mikor ráemelt a vakomra).
2-3-szor egymásba akadtunk, egyszer én, egyszer ő vitte el a viszonylag nagy potot. Mire hatan voltunk, nálam kb. 100 ezer, Imrénél 300 ezer körüli összeg volt, a többiek osztoztak a maradék 200 ezren (én itt még csak harmadik voltam) és nem kellett sok ahhoz, hogy hármasban maradjunk, ahol is A9-cel beleszaladtam egy flopolt K-ba, de riveren megérkezett az A-m, és kiejtettem az addigra shortstack (kb. 40 ezer az én 160 ezremmel szemben) harmadik helyezettet. Összességében addig a versenyen Imrének is párszor (egylapos flöss kétszer riveren, néhány coinflip, flopolt 2 pár 47o-val), nekem is két döntő pillanatban volt mázlim (az egyik ez, a másik nem is mázli, csak coinflip volt, egy KQ vs 77 , ahol érkezett a K és a Q, és eltehettem a limpelők és a megadott all-inem miatt óriásira hízott potot).
A heads upról nem tudok sokat írni, összesen 5-6 leosztás volt. (600 ezer zsetonnál 8/16 ezres vakok) Para használta a zsetonkupacából származó erejét, emelgetett, visszaemelgetett. Egyszer gyengére tettem a visszaemelését, mondtam egy allint Q2-vel, megadta K3-mal (!!!), és mivel nem történt semmi, megnyerte.
Ez egy elég szép történet (bár vagányabb lett volna megnyernem), mindketten negyedszer voltunk a Tropicanában, mindkettőnknek ez volt az első pénzes helye, nem panaszkodhatunk. Volt szerencsénk mindkettőnknek többször is, de anélkül nem lehet 58 ember zsetonját elvenni. Viszont visszanézve nem hoztam rossz döntéseket, maximum 1-2 határeset helyzetben kellett döntenem, és nem biztos, hogy a hosszú távon jó megoldást választottam (Pl. feszes, jó játékos ellen nem illeszkedő flopon A magassal visszaemeltem az izmos emelésére, amit ő megadott egy az asztalnál magasabb kézbepárral /QQ, és azért nem tolt rám allint, mert addigra nagyon feszes volt a table image-em/, de turnön jött az A, amire all-int mondott, hiszen épp a reraise miatt nem tett A-ra, és kis gondolkozás után a megadás mellett döntöttem - utólag helyesen.), de nyilván az intuíciónak, a testbeszédnek, a korábbi leosztásoknak is volt szerepük az ilyen döntésekben, úgyhogy nehéz utólag 100%-osan kielemeznem.
A Big Guy Trip tehát folytatódott, ma 58 hüledező nézője volt az előadásnak. Szerencsére én már láttam egy felvonást, ezért nem lepődtem meg semmin, így másodiknak sikerült beérnem. Utólag tényleg úgy érzem magam, mintha egy dzsungelharcon lennék túl. Mert az is volt.
Utolsó kommentek