Az ászpár és a királypár összecsapása a klasszikus szívások egyike, persze csak az egyik oldalról. Ritka az, aki flop előtt valaha dobott már királypárt (én azt hiszem, még soha), sőt azt tippelem, hogy hosszú távon a KK-val preflop all-in mondása illetve megadása még azokra az esetekre vetítve is pozitív összegű, amikor nagyon AA-t gyanítok az ellenfélnél (blöff, alacsonyabb kézbepárok, illetve túlértékelt AK is lehet), igaz, messze nem az alábbi partiban lévő téteken játszom.



Az AA és KK összecsapásakor 5-ből négyszer az AA, egyszer a KK kerül ki győztesen. Itt bejött a 20%. Brutális érzés lehet, főleg, hogy a nap utolsó partija volt, és mégis tönkrevágta Greenstein napját. (Tényleg durva, a többiek már szedelőzködtek, hiszen már 8-10 órája játszottak, egy napról készül kb 3-4 egyórás adás.)

Ez a parti mellesleg tanulságos abból a szempontból is, hogy miért fontos olyan téten játszani, ahol egy teljes beülő elvesztését az ember nagyobb fájdalom nélkül el tudja viselni. Persze, mindig fáj, de Greenstein megengedhette magának, hogy elveszítsen 180 ezer dollárt egy leosztásban, megvan hozzá a bankrollja. És még csak nem is hibáztathatja magát, hiszen tökéletesen játszotta meg a kezet, hosszú távon ennek a játéknak leosztásonként 108 ezer dollár a várható értéke (0.8x180.000-0.2x180.000=108e).

A megfelelő bankroll menedzsment minden normális pókerkönyv egyik hangsúlyos fejezete, és a fenti példából láthatóan nem véletlenül. Mert ezek a dolgok a pókerben mindenkivel megtörténnek, a tökéletesen megjátszott ászpárt is elkalapálják néha. A rövid táv már csak ilyen.