Az egyik legfontosabb dolog, ami  a jó pókereseket megkülönbözteti a rosszaktól, a képesség a változatos játékstílusra. Fontos, hogy tudjunk feszesen majd lazán játszani, és hogy ugyanazokat a lapokat különbözőképpen tudjuk megjátszani, különben kiismerhetővé, nyitott könyvvé válunk. Persze az is fontos, hogy ne csak úgy változtassunk, hanem tudjuk azt is, hogy miért és mikor érdemes.

Egy extrém példa arra, hogy néha érdemes kis lapokat agresszívan megjátszani, hiszen ha nem talál el a flop, és erőt érzünk a többiekben, simán el lehet dobni, ha viszont eltalál, senki nem számít rá, hogy ezekkel a lapokkal emeltünk flop előtt, és óriási lesz a kasza. Persze sokszor nem tehetjük ezt meg, mivel összességében nagyon drága dolog 24o-val flop előtt emelgetni, de néha érdemes. Itt most busásan megtérült. Persze kellett hozzá egy flop előtt nagyon gyengén megjátszott QQ (dobás vagy emelés lett volna a játék, nyilván főleg az utóbbi, de a három választás közül a call volt a legrosszabb), valamint az a tény, hogy Joe Hachem, a 2005-ös WSOP Main Event győztese volt az asztalnál a chipleader, és ez volt a nap utolsó leosztása (ezért engedte meg magának a 24o-val preflop emelgetés luxusát).